A legtöbb céget az érdekli, hogy mennyibe kerül a pályázatírás. Még az előtt, hogy tudná, milyen szolgáltatást kap cserébe. Előző cikkünkben bemutattuk, hogy a piac beárazta a sikerdíjat, így nagyon ritka a fix díjas pályázatíró. Abban is segíteni fog, hogy különböző szempontból lásd át a mostani cikket.
De nézzük milyen árakkal és árazással lehet találkozni és mik azok az apróbetűs részek, amire érdemes odafigyelni. Ezeket szedtük most össze.
Pályázatírás árazási konstrukciói
A sikerdíjas pályázatírók a legtöbb esetben – értsd a szolgáltatók 99%-a – a támogatás összegére vonatkoztatva határozzák meg a sikerdíj összegét. Ezt százalékos formában szokták megtenni és a ténylegesen elnyert támogatásra kell kiszámítani, majd számlázni.
Ennek az aránya nagy piaci átlagban a 4%-tól a 6%-ig terjed. Fontos kiemelni, hogy a pályázatírást külön tételként kezelik a projektmenedzsmenttől, mert ugye nem mindenki szeretné a projektmenedzsmentet igénybe venni. A fenti százalék tehát csak a pályázatírásra vonatkozik és akkor kell fizetni, amikor a pályázat Támogatási szerződéssel rendelkezik. Tehát a projekt ténylegesen a megvalósítás időszakába lép.
Minimum díjakra figyeljünk
A költségek fedezésére vagy a projektek méretére vonatkozóan, a pályázatírók „árszűrőt” szoktak alkalmazni minimum sikerdíj megállapításával. Ez azt jelenti, hogy a sikerdíjnak van egy kötelező minimum összege, bármekkora is a pályázat támogatási összege. Ha a sikerdíj kisebb lenne, mint a minimum összeg, akkor aktiválódik és magasabb ár.
Például: pályázatírónk 5%-os sikerdíjjal dolgozik, de a minimum díja 700.000 Ft. Akkor főképp olyan projekteket szeretne beadni, amelyek minimum 14 milliós támogatási lehetőséggel rendelkeznek. Legalább is azok éri meg a pályázónak is.
Persze van olyan pályázó is, aki 10 milliós támogatással őket választja, de ezen pályázó nem 500.000 Ft-ot fog fizeztni sikerdíj gyanánt, ami a támogatás összegének 5%-a, hanem a minimum díjat, ami 700.000 Ft.
Ezért érdemes minden esetben a minimum díjakról is tájékozódni a szerződésekben!
Fix díj
A fix díjazású pályázatírók valamivel olcsóbbak és nagyobb lehet a szórása az elkért összegnek. Nem utolsó sorban pedig kevésbé láthatóak a piacon. Legtöbbször nem céges környezetben működnek, hanem szabadúszóként vagy csak másodállásban csinálják, de megvan a saját vevőkörük. Ők nem a sikert veszik alapul, hanem az elvégzett munka mennyiségét. A pályázó költségeit is az határozza meg, hogy a szabadúszó miként áIlapítja meg munkadíját. Itt ezért nem is érdemes tényleges költségekről beszélni, mert minden szabadúszó más.
Kérdés, hogy megtalálják-e őket azok, akik ilyen díjazással szeretnének pályázatot íratni. Ajánlás alapján természetesen ez is lehetséges!
A Fix- és a Sikerdíj kombinációja
Ez az az árazás, ami a pályázók szemszögéből valószínűleg a legátláthatatlanabb utánkövetés szempontjából, mert az ilyen árazást általában összekötik olyan szolgáltatással, ami havi vagy éves díjazású például pályázatfigyelés, ez szimplán „röghöz kötés”.
Pályázatfigyelést azon pályázatírók csinálják általában ingyen, akik csak sikerdíjas alapon dolgoznak, de ezek a szolgáltatók brutálisan megszűrik kiknek írnak pályázatot. Érthető módon azoknak, akik prominensek és a legnagyobb eséllyel várható tőlük a pályázati siker is.
A „röghöz kötés” egy olyan szolgáltatás, ami alapján havi vagy éves díj keretében az előfizetői szerződés formájában vállalják, hogy a következő (vagy akár több) eszközbeszerzési, energetikai vagy kutatás-fejlesztési pályázatot alacsonyabb 2-4%-os sikerdíjért megírnak.
Itt tehát előfizetünk fix díjjal (havi/éves díj) egy jövőbeli eseményre. A kiírások függvénye ez és hát sokan lesznek, akik végül is egy sima pályázatfigyelésért fizetnek, de beadás nem történik, mert a felhívás kizárja őket valamilyen okból kifolyólag a pályázók köréből.
Továbbá ezen cégek általában azt vállalják, hogy beadják a pályázatot. Kérdés van-e értelme egy alacsony pontszámú projektbe több órát beleölni?! Nem kijelenthető, hogy nem de jóval kisebb az esély, ha pontok döntenek a projekt sorsáról.
Ha megtörténik a sikeres pályázatírás, akkor pedig fizethető az alacsonyabb sikerdíj. Ha pedig nem sikerül akkor is ott volt a pályázatfigyelés, amiért fizettek.
Mennyibe kerül a kombinált tudatlanság?
A főkérdés, hogy az árazás miként alakul egy pályázatra vonatkoztatva, ha kombinált szolgáltatást veszünk igénybe.
Kiszámolta vajon valaki? Pedig ezt csak azok tudják, akik utánaszámoltak és mérleget vontak ezzel kapcsolatban. Azonban az ember úgy működik, hogy akik nyertek nem fognak utánaszámolni, akik pedig nem nyertek, valószínűleg nem is annyira pályázatképesek. A kombinált fizetéssel működő szolgáltatók így nem bánkódnak, ha elmegy egy kevésbé jó cég, mert „csak” a havi díjtól esnek el.
Szolgáltatások tartalma
Mindhárom esetben ellenőrizni kell, hogy milyen feladatok vannak megjelölve a szerződésben, amelyeket pályázatírónk elvégez. Itt még lehetnek árazási különbségek lefelé és fölfelé is. Az árral kapcsolatban ezért kérdezzük/nézzük meg az alábbiakat:
- A pályázatírás folyamatában meddig szól az adott ár?
- Milyen költségeket számol fel külön a pályázatíró?
- Kér-e pályázatkészítési díjat? (fix díjazásra nem releváns)
- Levonható-e a sikerdíjból az előfizetői vagy pályázatkészítési díj?
- Milyen fizetési ütemezés van?
- Projektmenedzsment díj tartalmazza az árat?
Mindegyik pályázatírási árazásnak megvan a maga helye és célcsoportja. Nem véletlen, hogy ezek az árazások léteznek és a cégvezetők képesek eldönteni, hogy számukra melyik a megfelelő, ha utánajárnak vagy utána olvasnak a sajátosságoknak.
A piacon, a korrekt ár mindig az, amit ki is fizetnek. Amit megtehetünk, hogy körültekintőek vagyunk és a szerződésünkben rejtőző minél több „homályos foltot” megvilágítjuk.
A WiseSense nem titok, sikerdíjas alapon dolgozik. Mi ezt tartjuk a legjobb árazásnak, mert ügyfélszemszögből közelítjük meg a pályázatírást. Ha pedig ilyen szempontból nézzük, akkor a motivációnkat is fenntartja.
Hát kell ennél több?! Nekünk biztos nem! És Önnek?
