Fontos lépés született az Európai Uniós forrásokról, a pénzekhez való hozzáférés felé. Azonban politikai jóváhagyásra is szükség van még Brüsszel részéről, ami további vitákat eredményezhet.
A jogi reformcsomagról szóló feltételek tekintetében azonban már szakértői szinten megállapodtak Budapest és Brüsszel között. Ennek alapján a kohéziós támogatások kifizetése az érintett 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozóan folytatódhat. Az ehhez viszont szükséges még a biztosok és a bizottság elnökének jóváhagyása is.
Varga Judit igazságügyi miniszter az MTI-nek nyilatkozva elmondta. A hétfői tárgyalások nagyon fontos mérföldkövet tettek le az EU és Magyarország közötti bizalomépítésben. „Magyarország, a múlt év decemberi megállapodással összhangban az év eleje óta az igazságügyi csomagot tekintette a legfőbb prioritásnak a kohéziós forrásokhoz és a helyreállítási alapokhoz való hozzájutás érdekében. Most egy nagyon fontos állomáshoz érkeztünk a jogi szakemberek, a bírói egyesületeknek, érdekvédelmi szervezeteknek többhónapos együttműködésének, munkájának köszönhetően” – hangsúlyozta.
A jogi reformcsomagot összekapcsolták a kohéziós támogatások folyósításával, de az elérhető döntés még nem jelenti a közvetlen kifizetést. A jogi reformcsomagot a brüsszeli végrehajtó és ellenőrző testületnek is jóvá kell hagynia. Európai Tanácsnak nincs hatásköre ebben a kérdésben, így a Bizottság határozhat a kohéziós kifizetésekről. Az elérhető kompromisszum még meghiúsulhat a politikai tárgyalások során, de ez fontos lépésnek számít az ügyben. Összesen 22 milliárd euróból 13 milliárd euró a politikai jóváhagyásig továbbra is felfüggesztett marad a magyar költségvetés számára. Az ügy hivatalos folyamatának pontos ütemezése még nem ismert, így továbbra sem tudni, mikor jelenhetnek meg az új pályázatok.
Uniós források elmaradása és pályázati hatása
Az uniós pénzek és pályázatok elmaradása jelentős hatást gyakorol a magyarországi vállalkozásokra, ami miatt a kormány minél gyorsabban meg szeretne egyezni az EU-val. A pályázatok jelentős forrásokat biztosítanak a hazai cégek számára, amelyek nélkül sok vállalkozás nehéz helyzetbe kerülhet és veszíthetnek versenyképességükből.
Az EU-s pályázatok a gazdasági növekedést is támogatják, amik leggyakrabban a kutatás-fejlesztést, az innovációt, a kis- és középvállalkozásokat, az infrastruktúrát és az energiahatékonyságot célozzák. Ezek az anyagi források olyan beruházások megvalósítását teszik lehetővé, amelyek nélkül a vállalkozások jelentős nehézségekkel szembesülnek. A pályázatok elmaradása pedig azt is jelenti, hogy a hazai vállalkozásoknak maguknak kell biztosítaniuk a szükséges forrásokat, ami nehéz feladat lehet. Jellemzően tőkehiányosak a magyar vállalkozások, így különösen nehéz számukra a mostani gazdasági helyzetben.
